néha jól jönne az az igazi flegmaság és nemtörődömség és nemcsak ennek a látszata. mert hiába érzik így mások esetleg, attól függetlenül elég rossz odabent. persze van, aki már rég ismeri ezt a felszínt, s már a másik szeme állásából rájön a turpisságra. úgy könnyebb. szerintem.
és nincs olyan, hogy majd jön a nap hőse és megmenti a helyzetet. nem. mert az a bizonyos hős te magad vagy. hát ez szarügy
Tegnap voltam gólyabálon, ahol kiderült, hogy tulajdonképpen én nem igazán számítok gólyának. Ugyanis a nevem seholsem szerepelt a listán, de akkor odalépett egy szervező, hogy mi a probléma, ott a diákja a kezében (az is tavalyi már :D), majd lepecsételte a kezem ingyen és bérmentve.
Rekordsebességgel hörpintettük fel a vodkás italokat, keverve RedBullal vagy naranccsal, vagy éppenséggel tizstán kísérő nélkül. Ja, bocs... Whiskey-cola kísérőként. Sebaj.
Volt olyan csop.társ, aki már a menyitón totál be volt állva, meglepődésemre, hisz őt hittem a "leglányosabb" fiúnak. Mármint nem olyan, mert nem, de sokat lóg a lányokkal. Na, olyan ő, mint zolika volt anno. (zolika, ezt nem sértésnek szántam. ;) ) Mind1. Kissé később az éjszakában átöltözve találkoztunk vele, mert hát valahogy rákerült vmi kis gyomortartalom a zakójára.
Na, amt még egyszer nem csinálok végig az a hazasétálás (35 perc köbö) egyedül a sötétben Budapesten. Készvoltam duplamaratont futni egy-egy pillanatban, magassarkú cipőmmel bárkinek kinyomni a szemét ésatöbbi. Megkönnyebbülve zuhantam be az ágyamba...
Reggel 6.30kor keltem ébresztőre!! No comment...
re
majdnem egy hetet töltöttem itthon a semmittevéssel, melyet "tanultam" cimkével fogok felragasztani, mert az olyan stílusos.
máskülönben meg agyaltam, tényleg. nem biztos, hogy jó helyre járok... sok emberke kérdezte meg tőlem az elmúlt napokban, hogy na milyen az egyetem. és őszintén egy szájhúzással válaszoltam. mert hát tetszene, de nem így, Magyarország középpontba helyezésével. oké, hogy magyar nemzetiségű vagyok, meg hogy ez az ország okít ki, de őszintén szólva nem hinném, hogy itt is tudsz ezzel a szakkal elhelyezkedni. persze, Magyarország meg a megújjuló energiaforrások... pff.
szóval agyaltam a külföldre áttetendő tanulmányaimon. megérné-e most, vagy kibirom ezt a 3 évet (2.5, ha a fél éves gyakomat nem ebben az országban töltöm).
ja, és holnap megyek egy hétre Dublinba. valószínűleg löketet adva ennek az egésznek..
Asszem most bedobom a szunyát, mert kissé elfáradtam ezen a héten. Hátha álmomban megoldom az éhségválságot és hovamenjünkhétvégénpénznélkül problémát.
De az is lehet, hogy belépek lakótársam szobájába és leemelek egy DVD-t a polcáról, ha már így felajánlotta. :)
Sikeresen áramvonalasítottam a Suzukinkat. Hiába, ha egyszer Ferrari az álmom, valahol el kell kezdeni (légterelők kipipálva). Persze ez az adott pillanatban nem volt ilyen vicces, sőt egyáltalán nem vicces, de ha már ez van, akkor csak enyhítem egy kicsit fájó, sajnálkozó, denemakartam szívemet.
Ma kivételesen bementem info előadásra, nem mintha hasznos időt töltöttem volna el ott (asszem ez így nyelvtanilag helyes volt... wow, meglepő :D). El kéne mennem vásárolni, de tökéletes anyagi csődben vagyok, azaz van 12 napra 36500 Ft-om. Ami jól hangzik, míg le nem vonjuk belőle a 30000 Ft-os albérletet, a 3700 Ft-os BKV-bérletet és - ha addig megjön - a villanyszámlát. Meg ennem is kéne. Bár még van a polcomon 3 alma, 2 citrom, 2 tojás, kávé és cappuchino, kapor, fűszerkeverék, olaj és só. Ja meg némi száraztészta, vaníliás cukor, sütőpor és asszem kifújt. Hűtőben csak az otthonról hozott oldalas, törtkrumpli és meggymártás. De ez nem tart sokáig... Sebaj, reménykedem, hogy megkapom az ösztöndíjamat. :D Egyenensen 30000 Ft. Akkor nem kell éheznem. Vagy pedig keresek valami melót...
Comments