breeblog

Mivel holnap nem megyek suliba és nem kell olyan nagyon tanulnom, ezért blogot írok lekötés céljából. De hogyan? Lábbal! Bezony. Mert hát szeretném megtudni, hogy azok a szegény szerencsétlenek, akik szájjal-lábbal csinálnak dolgokat, azoknak mennyi idejükbe telik az, ami nekünk…

Néhanapján megnézem mailcímemet, és általában reklámokat találok, amiket automatikusan törlök. Vagy valamilyen felhívás ilyen-olyan szakra, amiket általában megnyitok, de mikor megnézem milyen hosszú, na akkor úgy vagyok vele, hogy majd később visszanézek, nincs kedvem…

Amióta volt ez a nagy fibernetes internetkimaradozás, azóta nem tudok fellépni msnre. És ez már egyre jobban bosszant. Valaki segítsen plíííz.Ha hibaelhárításra kattintok, akkor kiírja, hogy minden rendben. De egyszerűen nem jelentkezik be...

Tegnap voltunk DE nyílt napon. Ha azt leszámítjuk, hogy én nem is akarok oda menni, igen-igen hasznos volt, még nekem is. Mostmár van fogalmam, hogy tulajdonképpen mit is akarok csinálni. Vagyis sejtésem. Végülis a régi vágy erősödött meg bennem, de egy mégrégebbi tervvel…

Tudom, hogy nem én körülöttem forog a világ. Nem kell mindenről mindig tudnom, sőt! De néhány kattintás erre-arra, és egy vár, egy torony omlik bennem össze. Nem is találok szavakat. De biztos ennek így kellett történnie. Most pedig megyek és vízbe fullasztom bánatom.