Ha már sok a szabadidőm, és van is mit néha írnom, akkor megint belekezdek a bogolásba. Nem is baj, ha már nem olvasnak, úgyis csak kis magányomban magamnak (meg néha másnak) írok. :)
A dolgok rendesen csavarodnak összefelé, egy kis szóbeli (legnagyobb álom az a 3 pontangolból), telefonvárás, elnapolás, sütögetés, stb. Csak aztán nehogy annyira összetekeredjen, hogy ne kapjak levegőt. De majd holnap... akkor aztán megváltom a világot és mindenki tudni fog róla. :D Anyám, tényleg ennyire komolyan kell venni?! pff
Ha már valami hosszú, nemistudommilyen bejegyzést akartam írni, akkor csakazértse fogok többet írni (az igazi ok, hogy csorog a nyálam a fincsi husileves után).
