már az ajtónyitással is küszködsz, de sikerül elfordítani a nagy gömböt. lassan nyitod kifelé, fényt látsz bent... először. majd fehérséget majd egy hegyet. vagy kupacot. az egyik fehér kupacot éjszaka használod, hogy megóvd magad a szobában található hűvös időtől. de most még nem kell, tökéletesen elvagy egy atlétában is, melyet még reggel túrtál ki a másik kupacból. a szines kupacból. mely az ágy jobb oldalát foglalja el. a figyelmedet hirtelen az éjjeliszekrények némasága ragadja meg. nézed, ahogy némán tűrik a rajtuk levő kisebb-nagyobb dolgokat. mindent. a jobb oldalon lévőn csontok vannak. micsoda bűntény, micsoda gyilkosság... az áldozatokból már csak barbacue-illatú csontok maradtak... a baloldalin csak egy tejes-mézes illatú bödön van, valószínűleg még a tegnapi vagy a tegnapelőtti reggeli maradványa. mellette egy Guinness-pohár, benne már áporodott víz. az egyik ásványvizes palackból származhat, melyek most a szekrény alatt várják további sorsukat. a chipses-dobozzal együtt. egy szatyorban tesco-s számlák várakoznak a nagy zöld Úrba való helyezzék őket. majd onnan elkerülnek a Nagy Halomba...
este kitúrod a kék színt a szines kupacból, átmész a szomszédba, hogy a fehér kupacot tiszta testtel tiszteld meg... azt a lapos dolgot, melyen most pötyögsz, még mielőtt az álommanók az utolsó szem álomport is a szemedre szórnák, a szines kupac alá tolod, éjszakai sérülések elkerülése végett. jobb oldalról megcsap a barbacue, bal oldalról a tej-méz illata... és elhatározod megint, hogy holnap tényleg leviszed legalább a tányérokat!
Ápdét: a tányérokat levittem és el is mosogattam. a szoba kiszellőztetve. :)
